A felvil�gosult abszolutizmus Magyarorsz�gon-M�ria Ter�zia

�s II.J�zsef uralkod�sa

Abszolutizmus: az uralkod� korl�tlan hatalm�n alapul� rendszer, melyben az uralkod� hozza a t�rv�nyeket, �s a tiszts�gvisel�i hajtj�k v�gre azokat. A felvil�gosult abszolutizmusban az uralkod� �nk�nyesen uralkodik a felvil�gosod�s szellem�ben.

Œ M�ria Ter�zia uralkod�sa (1740-1780 k�z�tt)

1723. Pragmatica Sanctio

- a Habsburg dinasztia n�i �gi �r�k�s�d�s�t mondja ki, III. K�roly adja ki M�ria Ter�zia �rdek�ben. A magyar rendek elfogadj�k azt, hogy az �r�k�s tartom�nyokban �s a magyar korona orsz�gaiban az uralkodik, aki Ausztri�ban is.

-23 �vesen ker�lt tr�nra M�ria Ter�zia

¯�r�k�s�d�si h�bor�k

FOsztr�k �r�k�s�d�si h�bor�: 1740-1748 k�z�tt

            �

Eur�pa �llamai �s a poroszok �llnak szemben  az osztr�kokkal

C�ljuk: a habsburg uralom hatalm�nak csorb�t�sa Eur�p�ban

K�vetkezm�ny: Szil�zia tartom�ny elveszt�se

1741: M�ria T. �sszeh�vja az orsz�ggy�l�st     

                                   �

C�l: az ad�k megszavaz�sa a h�bor� idej�re

A magyar rendek megszavazz�k  az ad�kat, mert az uralkod� biztos�totta �ket, hogy megtarthatj�k kiv�lts�gaikat.

„Vitam et sanguinem” = „�let�nket �s v�r�nket” felki�lt�s hangzott el.

F7 �ves h�bor�: 1756-1763 k�z�tt.

C�l: Szil�zia tartom�ny visszaszerz�se, �m ez sikertelen.

¯Belpolitika

M�ria T. c�lja: az egys�ges birodalom megteremt�s�re t�rekedett a belpolitik�j�ban.

1754: M�ria T. kiadja a v�mrendelet�t. ð K�vetkezm�ny: kett�s v�mhat�r j�n l�tre

                                                                                                          �

                                                                       Az egyik hat�r: Habsburg Birodalom hat�ra

                                                                       A m�sik hat�r: Magyaro. �s a Habsburg Bir.

k�z�tt h�z�dik.

                                   �

Merkantilista gazdas�gpolitika megval�sul�sa:

                                   �

A behozatal csak a nyersanyagra korl�toz�dik, az export azonban k�szterm�kekre ir�nyul, ezzel t�mogatja a hazai ipar fejl�d�s�t, hiszen az export cikkeknek j� min�s�g�eknek kell lennie. Mindezek biztos�t�s�ra v�d�v�mokkal s�jtj�k a behozott cikkeket. C�ljuk, hogy n�velj�k az exportot �s cs�kkents�k az importot.

ØMagyaro. a birodalom �l�skamr�ja lesz. Visszaszorul a k�zm�ipari termel�s.

A kett�s v�mhat�r 1850-ig �ll fenn.

A jobb�gys�g terhei megn�vekedtek. Nem szab�lyozt�k, hogy a f�ldes�r mennyi robotmunk�t k�vetelhet jobb�gyait�l.

                        �

K�vetkezm�ny: egyre gyakoribb� v�ltak a jobb�gy- �s parasztmegmozdul�sok. Egyik jelent�sebb felkel�s: 1764: mad�falvi megmozdul�s

1765-66: Egyre s�rget�bb a jobb�gyk�rd�s megvitat�sa, ez�rt orsz�ggy�l�st h�vnak �ssze, de nem jutnak el�r�bb. Ezut�n egy ideig nem h�vnak �ssze t�bb orsz.gy�l�st.

1767: M�ria T. kiadja az �rb�ri P�tens-t.

�rb�ri P�tens:

Ø�llami szinten szab�lyozza: �r �s szolga viszony�t (plðkorl�tozz�k a munk�t: heti egy napi ig�s, vagy heti k�t napi k�zi robot munka lehets�ges), de ez nem mindenhol seg�tett a jobb�gyok helyzet�n.

1777: M�ria T. kiadja a Ratio Educationis-t.

Ratio Educationis:

ØTan�t�si rendelet: �llami szinten szab�lyozza az oktat�si rendszert.

-6-12 �ves kor k�z�tt k�telez� az iskola.

-egys�ges�tette a tananyagot

-iskol�kat alap�t (pl: Selmecb�ny�n)

-l�trehozza a test�rs�get (tagja: Besenyei Gy�rgy)

M�ria Ter�zia f�rje: Lotharingiai Ferenc (ideig t�rsuralkod�ja is)

 II.J�zsef uralkod�sa (1780-1790 k�z�tt)

1764-t�l t�rsuralkod� anyja mellett, M�ria Ter�zia mellett.

A habsburgok legellentmond�sosabb uralkod�ja, a felvil�gosult abszolutizmus k�pvisel�je.

ŸNem koron�ztatta meg mag�t magyar kir�lly�, de a koron�t B�csbe vitette. (�nyos P�l „kalapos kir�lynak” nevezte)

ŸAz, hogy nem koron�ztatta meg mag�t kir�lly�, az�rt vesz�lyes, mert �gy nem fogadta el Magyaro. k�l�n�ll�s�t a birodalmon bel�l, Magyaro. t�rv�nyeit , …

Eszm�nye: egys�g�llam. (rendeleteit is ez alapj�n hozza meg)

¯ Rendeletei:

F1781: T�relmi rendelet

Vall�sszabads�got biztos�t:     Ÿa g�r�g-keleti egyh�znak

                                             Ÿa reform�tusoknak

                                             Ÿaz evang�likusoknak

Ahol 100 csal�d �l, �s e 3 vall�s k�z�l az egyiket gyakorolja, ott �p�thetnek templomot, lelk�szlakot �s m�k�dtethetnek iskol�t. A templomnak nem lehetett tornya �s a bej�rata nem az utca fel�l, hanem h�tulr�l ny�lhat.

A zsid�k szabadon gyakorolhatj�k vall�sukat.

FFeloszlatja az Elm�lked� szerzetesrendeket, ezzel kih�vta VI.Piusz p�pa ellenszenv�t.

                                                                                                          �

Elment B�csbe, hogy lebesz�lje II.J�zsefet  a rendelet�r�l, de sikertelen. Ez a ford�tott Kanossza-j�r�s.

A p�pa, hogy meg�rizze a katolikus egyh�z els�bbs�g�t, megadta II.J�zsefnek azt a jogot, hogy � nevezze ki a fontosabb egyh�zi szem�lyeket.

F 1782-83: Jobb�gyrendelet

Megtiltja a jobb�gy sz� haszn�lat�t.

Enged�lyezte a jobb�gyoknak a szabad:      Ÿk�lt�z�st

                                                                  Ÿh�zasod�st

                                                                  Ÿmesters�g tanul�st

Felf�ggesztette a gyermekmunk�t. A jobb�gy a telk�vel saj�t maga rendelkezhet, �s nincs enged�lyezve a kilakoltat�s.

F1784:Nyelvrendelet

Hivataloss� teszi a birodalmon bel�l a n�met nyelvet. Elind�tj�k a nyelv�j�t�st. A nemesi okleveleket m�g mindig latinul �rj�k.

F1785: K�zigazgat�si rendelet

Magyaro.-t 10, Erd�lyt 3 ker�letre osztotta. Ezek �l�n a korm�nybiztosok �llnak. Ezzel megsz�nik a v�rmegye rendszer.

N�psz�ml�l�st rendel el.à c�l:  a nemess�g ad�ztat�sa

A cenz�r�t a saj�t hat�sk�r�be vonja. Az erk�lcs�n �s az egyh�zon k�v�l mindent lehet szidni.

1790-ben a hal�los �gy�n II.J�zsef a t�relmi- �s a jobb�gyrendeleten k�v�l az �sszes rendelet�t visszavonta. („Nevezetes Tollvon�s”)