A francia forradalom

A k�zt�rsas�g kiki�lt�sa 

Franciaorsz�got XVI. Lajos uralkod�sa idej�n (1774-1792) sorozatosan rossz term�s, ism�tl�d� �h�ns�g s�jtotta. A kir�lyi kincst�r teljesen ki�r�lt, az �jabb ad�k kivet�s�t azonban m�g a kiv�lts�gok egy r�sze is ellenezte. XVI. Lajos ez�rt k�nytelen volt az ad�k megszavaztat�s�ra �sszeh�vni a rendi gy�l�st, a kir�lys�g egy r�gi int�zm�ny�t, mely 1614 �ta nem �lt �ssze.

 

A rendi gy�l�s 1789 tavasz�n Versailles-ban ny�lt meg.

1. rend: Paps�g
2. rend: Nemess�g
3. rend: Lakoss�g t�bbi r�tege – nagypolg�rs�g, munk�ss�g, stb.

A 3. rend hamarosan szembeker�lt az uralkod�val, mert kit�nt ugyanis, hogy a n�p nem �jabb ad�k megszavaz�s�t, hanem s�relmeinek orvosl�s�t v�rja a rendi gy�l�st�l, jogokat, alkotm�nyt k�vetelt mag�nak. Az �sszegy�ltek hamarosan nemzetgy�l�ss� alakultak, ami a kir�lynak m�r nagyon nem tetszett. A politikai harcok alatt sz�mtalan r�pirat sz�letett, melyek k�z�l a legh�resebb Sieyes abb� m�ve: Mi a harmadik rend c�mmel.

A kir�ly, hogy megzavarja a harmadik rend tov�bbi tan�cskoz�s�t, bez�ratta az �l�stermeket.

 

C�lj�t azonban nem �rte el. A harmadik rend k�pvisel�i ugyanis a k�zeli labdah�zba vonultak, �s megesk�dtek, hogy addig nem engedik a gy�l�st sz�toszlani, am�g Franciaorsz�gnak alkotm�nyt nem adnak, mely az uralkod� �s a n�p jogait �s k�teless�geit el��rja �s biztos�tja.

 

XVI. Lajos ekkor katonas�got rendelt Versailles-ba, hogy fegyverrel s�jtson le az engedetlenekre. P�rizs n�pe azonban meghi�s�totta terveit. 1789. j�lius 14-�n megostromolta �s elfoglalta a Bastille-t, a kir�lys�g h�res er�db�rt�n�t. A katon�k nem l�ttek a n�pre �gy eg�sz P�rizs a forradalmi t�megek kez�re ker�lt. A felfegyverzett polg�rokb�l megalakult a nemzet�rs�g, melynek vezet�je La Fayette m�rki lett.  

A p�rizsi esem�nyeket vid�ken is hasonl�k k�vett�k, �j v�rosi tan�csokat v�lasztottak. A kusza h�rek megzavart�k mind a nemeseket, mind pedig a parsztokat. A paraszts�g a megtorl�sokt�l f�lt, ha esetleg a forradalom oldal�ra �lln�nak, a nemess�g pedig a parasztok bosz�j�t�l Ezt az id�szakot nevezz�k a „nagy f�lelem” kor�nak.

 

A nemzetgy�l�s elt�r�lte a f�ldes�ri szolg�ltat�sokat, a nemess�get ad�fizet�sre k�telezte, elkobozta a papi birtokokat, megsz�ntette a sz�let�si el�jogokat, elt�r�lte a c�hrendszert �s a bels� v�mokat. Ezek az int�zked�sek l�nyeg�ben felsz�molt�k a feudalizmust Franciaorsz�gban.

 

Ugyanezekben a hetekben (1789. aug.26) fogadta el a nemzetgy�l�s az Emberi �s Polg�ri Jogok Nyilatkozat�t, amely a szabads�g, egyenl�s�g, testv�ris�g jelszav�t hirdette meg �j t�rsadalmi alapelvk�nt.

Pl.:

„Az emberek szabadnak, jogilag egyenl�nek sz�letnek, �s azok is maradnak.

„A t�rv�ny csak a t�rsadalom sz�m�ra �rtalmas cselekedetek tilt�s�ra jogosult.”

„A t�rv�ny a k�zakarat kifejez�d�se”. Mindenkit csak a t�rv�ny �ltal el�irt �s �ltala meghat�rozott form�k szerint lehet v�d al� helyezni, elfoni, vagy letart�ztatni. 

Az �j t�rv�nyek alapj�n Franciaorsz�g alkotm�nyos kir�lys�g lett. A hatalmat a nemzetgy�l�s �s a kir�ly egy�ttesen gyakorolta. A t�rv�nyeket a v�lasztott k�pvisel�k hozt�k, de csak akkor v�ltak �rv�nyess�, ha a kir�ly is al��rta azokat, azaz a kir�ly v�t�joggal rendelkezett. a kir�ly habozott al��rni az �j t�rv�nyeket.

1789. okt�ber 5-�n az �hez� asszonyok k�veteltek maguknak figyelmet: Versaillesbe vonultak �lelmet k�vetelve. a t�ntet�s hat�s�ra a kir�ly szentes�tette az augusztusi hat�rozatokat. A n�pt�meg azonban nem el�gedett meg ennyivel, az �jszaka folyam�n bet�rtek a palot�ba, a kir�lynak P�rizsba kellett menek�lnie.

 

A nemzetgy�l�s 1791re kidolgozta az alkotm�nyt. Ezzel megval�sult az alkotm�nyoss�g, a t�rv�nyess�g. Megny�lt az �t a polg�rs�g f�lemelked�se el�tt. Az alkotm�ny ugyanis biztos�totta a szabads�gjogokat �s a hatalmi �gak (t�rv�nyhoz�s, v�grehajt�s, ellen�rz�s) sz�tv�laszt�s�t. A kir�ly azonban nem t�mogatta ezeket a radik�lis v�ltoz�sokat, s sz�k�ssel pr�b�lkozott, hogy k�lf�ldi seg�ts�get szerezzen. A sz�k�sben l�v� uralkod�t azonban leleplezt�k, s visszak�s�rt�k P�rizsba. (A monarchia temet�si menete)

 

A sz�k�si kis�rlet kudarca �s az �j alkotm�ny elfogad�sa felgyors�totta az esem�nyeket. 1792 m�jus�ban osztr�k �s porosz csapatok t�rtek be Franciaorsz�gba, �s a kezdeti csat�kban a forradalmi hadsereg sorra veres�get szenvedett. A feud�lis uralkod�k �gy m�r-m�r gy�ztesnek hitt�k magukat. Franciaorsz�g azonban nem tette le a fegyvert. Az �hes, rosszul felszerelt csapatok P�rizst�l alig 100 km-re Valmyn�l meg�ll�tott�k a betolakod�kat, majd ki�zt�k a betolakod�kat.

 

Amikor a porosz �s osztr�k csapatok m�g csak gy�zelmet rem�lve k�zeledtek P�rizshoz, vez�reik m�ris fejedelmi ki�ltv�nyt adtak ki, miszerint P�rizs vagy megadja mag�t vagy porig rombolj�k az eg�sz v�rost. A ki�ltv�ny viszont �ppen ellenkez� hat�st �rt el. A p�rizsi n�p megostromolta majd elfoglalta a kir�lyi palot�t. Az uralkod�t ekkor a nemzetgy�l�s megfosztotta tr�nj�t�l �s kiki�ltotta a k�zt�rsas�got (1792. szeptember 21.). A hatalom a nagypolg�rs�g kez�be ker�lt, mert k�pvisel�i t�bbs�gben voltak a nemzetgy�l�sben. Ezzel kezdet�t vette a Girondi K�zt�rsas�g t�rt�nete.

 

N�h�ny h�ttel k�s�bb megtal�lt�k a kir�ly titkos iratt�r�t, melyb�l kider�lt, hogy � h�vta be Franciaorsz�gba a t�mad� k�lf�ldi csapatokat. Ez nyilv�nos haza�rul�s volt, ez�rt XVI. Lajost 1793 janu�rj�ban kiv�gezt�k.