A n�met egys�g 

Bevezet�s:

• N�met Birodalom el�sz�r 843-t�l l�tezett, amikor Nagy K�roly frank kir�ly unok�i k�zt a verdun-i szerz�d�ssel felosztotta birodalm�t 3 r�szre. A Rajn�t�l keletre es� ter�leteken alakult meg a Keleti Frank vagy N�met Kir�lys�g.
• 962-ben hozta l�tre I. Ott� a N�met-R�mai Cs�sz�rs�got, de az gyakorlatilag a XIV. sz�zadban, elvileg 1806-ban sz�nt meg. 1806-os �vben Bonaparte Nap�leon francia cs�sz�r sz�molta fel, �gy a XIX. sz�zadban a n�met ter�letek nem egys�gesek.

Az �jraegyes�t�s:

• Az �jraegyes�t�st 1848-ban k�s�relt�k meg.
• Az egys�gre k�t gondolat volt: 
  - Az egyiket az osztr�kok fogalmazt�k meg I. Ferenc J�zsef cs�sz�r vezet�s�vel a nagy n�met egys�g, amibe beletartoznak a n�met �s osztr�k ter�letek. 
  - A m�sikat a sz�ttagolt N�metorsz�gon bel�li leger�sebb kir�lys�g, a Porosz Kir�lys�g fogalmazta meg, aminek vezet�je I. Vilmos porosz kir�ly. Ez a gondolat csak a n�met ter�leteket fogn� �ssze, a poroszok vezet�s�vel, �s az osztr�kok kiz�r�s�val- kis n�met egys�g
• A XIX. sz�zad k�zep�n az osztr�kok �s a poroszok egy�ttm�k�dnek, k�z�sen szereznek ter�leteket. 1964-ben k�z�sen harcolnak D�nia ellen.
• 1866. j�lius 3-�n K�niggr�tz-n�l (Csehorsz�g: Hradec Kr�lov�) meg�tk�znek az osztr�k �s a porosz seregek, ahol az osztr�kok s�lyos veres�get szenvednek. A csata alig 1,5 �ra alatt zajlott le. Lez�rta ut�n t�rgyal�asztalhoz �ltek a felek.
• Otto von Bismarck nem k�telezte az osztr�kokat a pr�gai b�k�ben (1866) a megal�z� felt�telek elfogad�s�ra, csak a porosz vezet�s� n�met egys�g elismer�s�re k�nyszer�tette
• (Otto von Bismarck herceg, Lauenburg hercege, Bismarck-Sch�nhausen gr�fja (1815. �prilis 1. 1898. j�lius 30.) a 19. sz�zad egyik legnagyobb eur�pai �llamf�rfija volt. 1862 �s 1890 k�z�tt Poroszorsz�g minisztereln�kek�nt el�remozd�totta a n�met egyes�t�st. 1867-t�l az �szakn�met Konf�der�ci� kancell�rja volt, 1871-ben N�met Cs�sz�rs�g els� kancell�ra lett.)
• A franci�k megnyugodtak, az osztr�kok pedig nem akartak visszav�gni
• A csata v�gkimenetele kihatott az osztr�k-magyar kiegyez�sre(1867). (A porosz csapatok sikeress�ge jelent�s r�szben az �jonnan rendszeres�tett h�tult�lt�s pusk�nak is k�sz�nhet�).
• Ezut�n az osztr�koknak nincs belesz�l�sa az egys�ges�t�sbe, �s a poroszok egy�rtelm� vezet� helyet szereznek a kis n�met birodalmak k�z�tt.
• Poroszorsz�ghoz csatolnak �szak-n�met ter�leteket

Francia szakasz:

• Sokan ellenzik a n�met egys�ges�t�st, k�zt�k a franci�k, mert nem akart�k, hogy a szomsz�ds�gukban egy er�s n�met �llam j�hessen l�tre.
• 1870-ben a franci�k megt�madt�k a poroszokat, de �k veres�get szenvedtek.
• Ezut�n ellent�mad�s k�vetkezett, a poroszok k�rbez�rt�k P�rizst.

A N�met Cs�sz�rs�g:

• 1871. janu�r 18-�n bossz�b�l a versailles-i palota t�k�rterm�ben ki�ltj�k ki a N�met Cs�sz�rs�got, �s koron�zz�k meg I. Vilmost n�met cs�sz�rr�.
• A franci�knak 5 milli�rd aranyfrank hadisarcot kellett fizetni�k. A n�metek megkapt�k Elz�szt �s Lotaringi�t.
• Ezut�n �ri�si n�met fejl�d�s indul gazdas�gilag, �s ezzel a leger�sebb gazdas�ga N�metorsz�g� lesz Eur�p�ban. Az egys�ges nagy piac kialakul�sa, a hadiipar felfuttat�sa, a vas�t- �s haj��p�t�si l�z egyar�nt gyors�totta az ipar fejl�d�s�t. A n�met ipari termel�s fokozatosan utol�rte �s lehagyta el�bb Franciaorsz�g, majd a sz�zadfordul�n Anglia ipari termel�s�t is.