A „BOLDOG B�KEID�K”- A M�SODIK IPARI FORRADALOM �S AZ �LETM�DV�LT�S A SZ�ZADFORDUL�N  (Tk.130-136(7-es k�nyv))

A M�SODIK IPARI FORRADALOM:

A m�sodik ipari forradalom 1870-es �vek �s 1914 k�z�tt �j tal�lm�nyokat hozott a:

·        vegy�szetben

·       elektromoss�gban

·       olajiparban

·       ac�liparban

·         neh�ziparban

Tal�lm�nyok/v�ltoz�sok:

·         a vasat felv�ltotta az ac�l-> vezet� �gazat lett (Bessemer-koh�: olcs� ac�l el��ll�t�sa).(neh�zipar)

·         H�rk�zl�s fejl�d�se: r�di�(Marconi,Popov), t�v�r�(Morse), telefon(Bell)

·         vegyiparban: pap�r-, �veg-, cement-, gumi-, ker�miaipar, alum�niumgy�rt�s

·         robban�motor, benzinmotor (Az olaj �zemanyagk�nt val� alkalmaz�sa Diesel nev�hez k�thet�.)->g�pkocsi-modellek, pl. Ford

·         elektromos �ram bevezet�se, �j energiaforr�s-> „sz�ll�that�”, korl�tlanul felhaszn�lhat�

·         Villanyvil�g�t�s(Edison)

·         Az els� korm�nyozhat� l�ghaj� (1900) a n�met Zeppelin, a rep�l�g�p (1903) az amerikai Wright testv�rek nev�hez k�t�dik.

·         (gy�ripar: : monop�liumok, kartellek, szindik�tusok, konszernek j�ttek l�tre)

·         (g�zhajt�s� rot�ci�s nyomdag�p)

·         (g�pi bet�szed�s)

·         (�js�g�r�s, foly�iratok nyomtat�sa-> k�nyvnyomtat�s)

tov�bbi feltal�l�k: Remington, Zeppelin, Benz, Diesel, a Wright testv�rek,magyar feltal�l�k: (f�leg az elektromos �ram hasznos�t�s�t tett�k lehet�v�) Jedlik �nyos, D�ri Miksa, Kand� K�lm�n, Bl�thy Ott� �s Zipernowsky K�roly

Az �rucikkek t�megtermel�se szint�n fejl�d�snek indult, az �tel,  az ital, a ruh�zat, a k�zleked�s, a korai r�di�k �s gramofonok el��ll�t�s�nak g�pes�t�se a lakoss�g sz�ks�gleteit szolg�lta, egy�ttal egyre t�bb munkahelyet teremtett.

 A „m�sodik ipari forradalom” a centrum kisz�lesed�s�vel �s �trendez�d�s�vel j�rt egy�tt. Az �trendez�d� vil�ggazdas�g �j �s n�vekv� s�ly� vezet� hatalmai N�metorsz�g �s az Egyes�lt �llamok

A m�sodik ipari forradalom t�rsadalmi hat�sai (1870-1914)

A XIX. sz�zad m�sodik fel�ben, a  m�sodik ipari forradalom, tov�bb gyors�totta a t�rsadalmi v�ltoz�sokat.

è     Ehhez jelent�sen hozz�j�rultak az �j filoz�fi�k, politikai eszm�k �s n�zetek.

Eur�pa n�pess�ge a m�sodik ipari forradalom hat�s�ra gyorsan n�vekedett. A n�vekv� n�pess�g a v�rosokba �s a tengerent�lra v�ndorolt.

                                  A gazdas�gi fejl�d�s �talak�totta a t�rsadalmat.

                                 Rohamosan cs�kkent a mez�gazdas�gi n�pess�g ar�nya,
                                        ugyanakkor felduzzadt a v�roslak�k sz�ma.

                                 Gyors iramban n�tt a munk�ss�g l�tsz�ma,
                                   �m ennek �teme a sz�zad v�g�n lelassult.

è     Megfigyelhet� viszont a k�z�poszt�ly, az alkalmazotti r�teg sz�mbeli gyarapod�sa.
->Az �talakul�s eg�sz Eur�p�ban megindult, viszont kor�ntsem egyform�n zajlott le.

                         A fejlett Nyugaton a fent ismertetett folyamatok �rv�nyes�ltek,
                        m�g Kelet-Eur�p�ban az �talakul�s �ppen csak megkezd�d�tt.

è     Ennek k�vetkezt�ben Oroszorsz�gban egym�s mellett �ltek  a r�gi, f�ldbirtokosokb�l �s parasztokb�l �ll�;
 �s az �j, polg�rokb�l �s munk�sokb�l �ll� t�rsadalmi r�tegek.

è      Az ilyen, egym�sba kapcsol�d�, �tmeneti szerkezet� t�rsadalmat nevezik torl�d� t�rsadalomnak. K�z�p-Eur�pa – mint annyi m�s ter�leten –
->  t�rsadalmi szerkezet�ben is �tmenetet k�pzett.

A k�t vil�g egy�tt�l�se itt is megfigyelhet�, �m �sszeolvad�suk sokkal z�kken�mentesebb volt, mint keleten.

                                                      A korszak saj�tos �s egyre jellegzetesebb k�pz�dm�nye a nagyv�ros.

è      Itt jelentek meg �t�t� er�vel a sz�zadfordul� �j von�sai:

o       a v�rosi t�meg

o       a t�megk�zleked�s

o       a sport

o       a sajt�

A „BODLOG B�KEID�K”

A XIX. sz�zad, k�l�n�sen annak m�sodik fele, a „boldog b�keid�k” minden megel�z� korn�l gyorsabb fejl�d�st hozott.
Az emberis�g civiliz�l�dott.

Az anyagi �s szellemi kult�ra a kor�bbin�l magasabb                                  fokra emelkedett.

megv�ltozott az emberek �letm�dja, a lak�sok m�szaki-technikai sz�nvonala.

->vil�gki�ll�t�sok.

                      A v�ros �s a v�rosi �letforma vette �t az uralmat.-> m�velts�gi sz�nvonal n�veked�se

V�rosiasod�s:

        A civiliz�lt �letm�d legf�bb el�reviv�je a v�rosiasod�s. A fejlett orsz�gokban a falu helyett a v�ros vette �t a f�szerepet.

                       A „boldog b�keid�k” v�rosaiban megjelentek a nyolc-t�z emeletes                           

lak��p�letek, s�t Amerik�ban m�r a felh�karcol�k is.

A technikai fejl�d�sre, a v�zvezet�kre, csatorn�z�sra, g�z- �s villanyhaszn�latra �s a t�megk�zleked�sre �p�l� v�rosi viszonyok m�r�ben �j �letform�t alak�tottak ki.

T�rsadalmi csoportok �s �letm�djuk:

          A v�rosokban az �let v�rosr�szek�nt nagy elt�r�seket mutatott, aszerint, hogy milyen foglalkoz�s� �s kereset� emberek �ltek egy-egy v�rosi ker�letben.

1.      ipari munk�sok -> nagy r�sz�nek lak�s- �letk�r�lm�nyei m�g nagyon szeg�nyesek.

2.      gyarapod� v�rosi k�z�pr�teg-> az �rtelmis�g, a gazdagabb iparos – �s keresked� polg�rs�g, az �llami, v�rosi tisztvisel�k k�re m�r eg�szen m�s lak�skult�r�val rendelkezett -> t�bbszob�s lak�sokkal, k�ddal, g�zt vagy villanyt haszn�l� konyh�val stb.

3.      leggazdagabbak ->�k rendszerint a v�ros legeg�szs�gesebb �s legszebb ter�letr�szeit foglalt�k el, ahol a telek�rak m�sok sz�m�ra megfizethetetlenek voltak. Az itt �l�k f�ny�z� �let�t, palot�ik nyugalm�t, elk�l�n�t�s�t a v�rosok rend�rs�ge kiemelten vigy�zta.

A csal�d �s a csal�di �letforma v�ltoz�sa: 

      A v�rosias �letforma t�rt h�d�tott a falvakban is.

è    fokozatosan elt�nt a kor�bbi viszonyokra jellemz� kor�bbi nagy csal�d, ahol t�bb gener�ci� �lt m�g egy�tt.

                 Hely�be a csak sz�l�kb�l �s gyermekekb�l �ll� napjainkra is jellemz�  kiscsal�d l�pett.

  V�ltoztak az �tkez�si szok�sok is

è    egyre t�bb lett a gy�m�lcs �s a z�lds�g, megjelent a konzerv�ru, felt�ntek az �ttermek, a cukr�szd�k, k�v�h�zak, melyek egyben a sz�rakoz�s k�zpontja is.

A v�rosk�zpontokban kialakultak a:

·     s�t�l�utc�k

·     korz�k

·     utaz�si irod�k alakultak(csak a gazdagok engedhett�k meg maguknak)

A m�vel�d�s �letig�nny� v�l�sa:

           A v�ltoz�, javul� �s v�rosias �letm�d fel�lesztette a m�vel�d�si ig�nyeket.
A XIX. sz�zad v�g�n a polg�rok m�r nem el�gedtek meg az alapfok� iskol�kban tanultakkal

                                         t�bbet akartak tudni

·         Gyorsan n�vekedett a magasabb ismereteket ny�jt� iskol�k sz�ma.

·         N�tt a politika ir�nti �rdekl�d�s

·         �ltal�noss� v�lt az �js�golvas�s, hetilapok, irodalmi �s tudom�nyos foly�iratok jelentek meg

·         Meg�l�nk�lt a k�nyvkiad�s

    Sport:

         Kibontakozott a sportkult�ra is. -> egyre ink�bb a mindennapi �let r�sz�v� v�lt

els� �jkori olimpia: 1896 -> G�r�gorsz�g, Ath�n

Egyik magyar versenyz�nk, Haj�s Alfr�d k�t arany�rmet is nyert!