Az olasz egys�g megval�sul�sa

Az olasz egys�g k�rd�se

Az 1848-as polg�ri forradalmak, melyek Eur�pa k�z�ps� �s d�li ter�letein felsz�molt�k a feudalizmust, megteremtett�k a t�k�s fejl�d�s legfontosabb felt�teleit. Ad�sak maradtak azonban a fejl�d�s egy tov�bbi felt�tel�nek megteremt�s�vel. Nem siker�lt az egys�ges Olaszorsz�g l�trehoz�sa.

A tucatnyi it�liai �llam (�llamocska) mindegyik�nek tov�bbra is �n�ll� fejedelme, k�l�n p�nzneme, saj�t – nem mindenki sz�m�ra egyform�n nyitott – v�mter�lete �s saj�t kereskedelmi, ipari t�rv�nyei voltak.

Mindez jelent�sen f�kezte a t�k�s fejl�d�st. Ez�rt az olaszok az egys�ges polg�ri-nemzeti �llam megteremt�s�re t�rekedtek.

A sz�ttagolt Olaszorsz�g

 Az olasz n�p m�r 1848–49-t�l �lesen szemben �llt a Habsburg-birodalommal, amely a forradalmak lever�se ut�n, t�bb olasz ter�letet – �szak-It�lia nagy r�sz�t (Mil�n�t, Velenc�t) – uralma alatt tartott. A K�z�p-It�li�ban tal�lhat� R�ma (a P�pai �llam k�zpontja) francia befoly�s alatt �llt. It�lia d�li r�sze, Szic�lia-szigete illetve N�poly a N�poly Szic�liai Kir�lys�g �s a Bourbon csal�d kez�n voltak. E ter�letek felszabad�t�sa egyre ink�bb nemzeti �ggy� v�lt.

A Sz�rd-piemonti Kir�lys�g olasz vezet�s� liber�lis monarchia volt. Az uralkod�ja II. Viktor Emm�nuel, a minisztereln�k pedig Camillio Cavour volt. K�z�s c�ljuk az olasz egys�g megval�s�t�sa volt.

1859-ben a Habsburg k�zen l�v� tartom�nyokban a piemontiak propagand�t ind�tottak, aminek k�vetkezt�ben osztr�k ultim�tum �rkezett, hogy hagyj�k abba a n�p usz�t�s�t, k�l�nben h�bor�t ind�tanak. Ezt term�szetesen a Sz�rd-piemonti Kir�lys�g elutas�totta, hiszen tudta, hogy az osztr�kok megegyeztek a n�metekkel, miszerint ha a piemontiak megt�madj�k az osztr�kokat, akkor a n�metek k�telesek seg�teni a v�dekez�sben, de ha az osztr�kok robbantj�k ki a h�bor�t, akkor m�r nem (ez�ltal sz�vets�ges n�lk�l maradnak).

H�bor�

Ekkor II. Viktor Em�nuel III. Nap�leon francia cs�sz�r seg�ts�g�vel 1859-ben elind�totta a h�bor�t az osztr�kok ellen. A franci�k Nizz��rt �s Savoya�rt cser�be seg�dkeztek az olaszoknak. Ebben a harcban a francia-olasz �s az osztr�k csapatok �lltak egym�ssal szemben. A gy�ztes csat�t j�n 24-�n a Solferino melletti csata hozta, amikor a francia-piemonti csapatok gy�zelmet arattak. Kiszor�tott�k az osztr�kokat a megsz�llt tartom�nyok t�bbs�g�b�l �s �szak-It�lia a piemontiak� lett.

A Nemzetk�zi V�r�skereszt is ekkor alakult meg. Az osztr�k-piemonti h�bor� legfontosabb csat�ja a Solferino melletti �tk�zet volt. Jelent�s�g�t nem csup�n az adta, hogy az osztr�k seregeket maga az uralkod� Ferenc J�zsef vezette, �s � szenvedett veres�get, hanem egy m�sik eml�kezetes esem�ny is t�rt�nt. A csatat�ren �tutaz� Henri Dunant – l�tva az ell�tatlan sebes�ltek t�meg�t – �gy d�nt�tt, hogy l�trehoz egy emberbar�ti egyes�letet, a V�r�skeresztet. Napjainkban m�r ez a legismertebb �s legjelent�sebb nemzetk�zi szervezet. 1860-ban a K�z�p-It�liai kis �llamok el�zt�k uralkod�ikat �s �k is csatlakoztak a Sz�rd-piemonti Kir�lys�ghoz.

Az egyes�t�s befejez�se: Giuseppe Garibaldi nev�hez f�z�dik. 1860. m�jus 11-�n ezer v�r�singes �nk�ntes�vel – k�zt�k sok magyarral – partra sz�llt a N�polyi Kir�lys�ghoz tartoz� Szic�lia-sziget�n, s a lakoss�g seg�ts�g�vel felszabad�totta eg�sz D�l-It�li�t. A hatalmat azonban nem tartotta meg, hanem a piemonti kir�lynak, II. Viktor Em�nuelnek adta �t. 1861-re D�l-It�lia is csatlakozott Piemonthoz.

A k�t kimaradt ter�let

Az osztr�k k�zen maradt Velence 1866-ban, a porosz-osztr�k, a P�pai �llam pedig 1870-ben a farancia-porosz h�bor� ut�n ker�lt vissza az olaszokhoz. �gy 1871-re megalakult a ma is l�that� egys�ges Olaszorsz�g, mely ter�lete, lakoss�gsz�ma �s n�vekv� ipara r�v�n fokozatosan Eur�pa jelent�sebb �llamai k�z� emelkedett.